2011. május 10.-én Ékes Ilona nyil­vá­nos kép­vi­selői meg­hall­ga­tá­sán a bába és szü­lésznői szakma aktu­á­lis kihí­vá­sait vitat­ták meg a részt­vevő. A meg­hall­ga­tásra dr. Geréb Ágnes is meg­hí­vást kapott Ékes Ilona kép­vi­selőasszony­tól, de a bíró­ság nem járult hozzá, hogy a jelen­leg házi őrizet­ben lévő szülész-nőgyógyász, bába részt vegyen az ese­mé­nyen. Ezért dr. Geréb Ágnes a részt­vevők­nek írt egy leve­let, ame­lyet Gör­bicz Adria olva­sott fel. Aláb­bi­ak­ban a levél tel­jes szö­ve­gét közöl­jük dr. Geréb Ágnes engedélyével.

Ked­ves Jelenlévők!

Öröm, hogy elin­dult egy effajta pár­be­széd. Öröm, hogy elin­dult valami, ami mind­annyi­unk közös érdeke.

Vala­mit magam­ról: Négy saját szü­lés, 17 év inté­ze­ten belüli, 21 év inté­ze­ten kívüli szü­lés körüli munka és tapasz­ta­lat van mögöt­tem. Ez össze­sen 10 ezer­nél több kis­baba szü­le­té­sét jelenti. Tevé­keny­sé­gem magja, ami a kli­ni­kai mun­kám alap­jául szol­gált, veze­tett, és aztán onnan kive­ze­tett, közös: a női­ség, az anya­ság, az egy­másra való oda­fi­gye­lés, a más­ság elfo­ga­dása és érté­ke­lése. A szü­lé­sze­ten belül ez azt jelenti, hogy a vajú­dás és a szü­lés alatti ellá­tás­nak azt a mód­ját igye­kez­tem biz­to­sí­tani, mely­nek során a szü­lés folya­ma­tába – az anya és a gyer­mek egész­ségi álla­po­tát figye­lembe véve – a lehető leg­ke­ve­sebb beavat­ko­zás tör­té­nik, mely során a nő biz­ton­ság­ban érzi magát és megő­riz­heti önbi­zal­mát. Ebben az álla­pot­ban sza­bad, kre­a­tív lehet, és világra hoz­hatja élete egyik leg­na­gyobb művét.

Inté­zet­ben a kór­házi írott és írat­lan, a tudo­mány mai illetve akkori állá­sá­nak sok­szor nem meg­fe­lelő sza­bá­lyok, szo­ká­sok, hie­rar­chia miatt nehe­zen evic­kél­tem. Las­san rájöt­tem, hogy amit én keres­tem, az – inté­ze­ten belül és inté­ze­ten kívül egy­aránt – a füg­get­len bábaság.

Az a min­dent átfor­máló szü­lé­szeti reform, amire már akko­ri­ban is nagy szük­ség lett volna, most elin­dulni lát­szik. Az elmúlt 22 évben is tör­tén­tek figye­lem­re­méltó vál­to­zá­sok, pl. baba­ba­rát kór­há­zak, apák és dou­lák szülő­szo­bába való beeresz­tése, alter­na­tív szülő­szo­bák, szü­lésznők által veze­tett szülő­szo­bák. Ez mind ered­mény, de vala­hogy a szü­lé­szeti muta­tók mégse javul­tak még a bábák által veze­tett szülő­szo­bák­ban sem, a szü­lési kedv se nőtt, a gye­rek­szám drasz­ti­ku­san csök­kent. Sok helyen csak külsőd­le­ges vál­to­zá­sok tör­tén­tek, a szem­lé­let­vál­tás elma­radt. Pél­dául a kór­há­zon belüli, szü­lésznők által veze­tett szülő­szo­bán ugyan­azo­kat a szü­lé­szeti pro­to­kol­lo­kat alkal­maz­zák, amit a szü­lész orvo­sok. Mitől is vál­to­zott volna az ered­mény? De hogyan is tud­tak volna az orvo­sok más­fajta, bábai tudást átadni, ha maguk sem ismerik?

Öröm, hogy a szü­lésznő­kép­zés tan­anya­gába bele­vet­ték az inté­ze­ten kívüli szü­lést – remé­lem, hogy olya­nok oktat­ják majd, akik­nek meg­van hozzá a kellő tapasztalata.

Kel­le­nek a szem­lé­let­vál­tá­son átesett bábák inté­ze­ten belül is, inté­ze­ten kívül is, hiszen min­den, a szü­lés körüli gon­dos­ko­dás minő­sé­gére irá­nyuló vizs­gá­lat azt mutatja, hogy a nőköz­pontú gon­dos­ko­dási modell alkal­ma­zása csök­kenti a szü­lés köz­beni sérü­lé­sek, tra­u­mák, a szü­lés utáni depresszió és a csá­szár­met­szé­sek, egyéb komp­li­ká­ciók elő­for­du­lá­sát, azaz, javítja a szü­lé­szeti muta­tó­kat és növeli a szü­lési ked­vet. Ez a nőköz­pontú ellá­tás maga a bábai modell.

A gon­dos­ko­dás bábai modellje azon a tényen ala­pul, hogy a váran­dós­ság és a szü­lés az élet nor­má­lis folyamatai.

A követ­kező­ket fog­lalja magában:

• A váran­dós fizi­kai, lelki és szo­ci­á­lis jól­lé­té­nek nyo­mon köve­tése a tel­jes gyer­mek­vá­rási cik­lu­son keresztül
• Sze­mélyre sza­bott föl­ké­szí­tés, tanács­adás és gon­dos­ko­dás biz­to­sí­tása a váran­dós szá­mára, fizi­kai és lelki támo­ga­tás a vajú­dás és a szü­lés alatt, gon­dos­ko­dás a gyer­mek­ágyas időszakban
• A tech­ni­kai beavat­ko­zá­sok minimalizálása
• A komp­li­ká­ciók föl­is­me­rése és szük­ség ese­tén szü­lész orvosi kon­zul­tá­ció vagy kór­házi keze­lés kezdeményezése

A gon­dos­ko­dás bábai modellje segíti a nőt a szü­lés szín­he­lyé­nek meg­vá­lasz­tá­sá­ban is. A cél nem az, hogy minél töb­ben szül­je­nek inté­ze­ten kívül, hanem az, hogy minél töb­ben szül­je­nek jól, hábo­rí­tat­la­nul, minél keve­sebb beavat­ko­zás­sal. Min­de­nütt jó, de leg­jobb – biz­ton­ság­ban. Ma Magyar­or­szá­gon a leg­több nő kli­ni­kán, kór­ház­ban érzi magát biz­ton­ság­ban. Ez a paletta is szé­le­se­dett. Kór­há­zon belül is van­nak a magas tech­ni­kai föl­sze­relt­ségű szülő­szo­bák mel­lett ún. alter­na­tív szülő­szo­bák, van­nak szü­lésznők, bábák által veze­tett szülőszobák.

Kül­föl­dön sok szü­le­tés­köz­pont léte­zik, ami kisebb, szü­lés körüli ellá­tásra spe­ci­a­li­zá­ló­dott egy­ség. A leg­több szü­le­tés­köz­pont kór­há­zak­tól füg­get­le­nül műkö­dik. Van olyan szü­le­tés­köz­pont, amely a kór­házi sza­bá­lyo­kat követi, van, ame­lyik bábai modell alap­ján dol­go­zik. A szü­le­tés­köz­pont gyűjtő­név. Van­nak köz­tük orvo­sok által veze­tett szü­lé­szeti egy­sé­gek, bábák által veze­tett szü­lé­szeti egy­sé­gek, szülőott­ho­nok, szü­le­tés­há­zak. A szü­le­tés­köz­pon­tok zöme félút a kór­ház és az ott­hon között. Nyu­godt kör­nye­ze­tet, egy vajúdó-egy bába ellá­tást, emel­lett kór­ház­hoz hasonló föl­sze­re­lést és maga­san kép­zett sze­mély­ze­tet biz­to­sít, és a kór­házi sza­bá­lyok sze­rint dol­go­zik. Nem min­den­fajta gyógy­sze­res vagy egyéb fáj­da­lom­csil­la­pí­tót, de pél­dául a kéj­gázt alkal­maz­zák a szü­le­tés­köz­pon­tok egy részé­ben is, és bizo­nyos beavat­ko­zá­so­kat is elvégeznek.

A szü­le­tés­ház olyan szü­le­tés­köz­pont, amely a többi szü­le­tés­köz­pont­tól abban külön­bö­zik, hogy kizá­ró­lag a gon­dos­ko­dás bábai modell­jét alkal­maz­zák benne – ami­hez hoz­zá­tar­to­zik, hogy szük­ség ese­tén bizo­nyos beavat­ko­zá­so­kat elvé­gez­nek. A szü­le­tés­ház nevet a Nap­vi­lág Szü­le­tés­ház mun­ka­tár­sai talál­ták ki és védet­ték le kb. 15 évvel ezelőtt abból a cél­ból, hogy ami­kor majd eljön az az idő, ami­kor sorra nyíl­nak majd a szü­le­tés­köz­pon­tok Magyar­or­szá­gon, lehes­sen tudni már a névből is, hogy az adott köz­pont milyen mun­ka­mód­szert követ.

A beavat­ko­zás nél­küli szü­lés néhány elő­nyét sze­ret­ném kiemelni most.

• Bebi­zo­nyo­so­dott, hogy azok, akik­nek édes­anyja szü­lés köz­ben nem kapott gyógy­sze­res fáj­da­lom­csil­la­pí­tót, fölnőtt koruk­ban jelentő­sen rit­káb­ban nyúl­nak kábí­tó­szer­hez, mint akik­nek édes­anyja fáj­da­lom­csil­la­pí­tót kapott.
• Azok­nak a nők­nek, akik­nek szü­lé­sét nem gyor­sít­ják se kéz­zel való méh­száj­tá­gí­tás­sal, se egyéb mód­szer­rel, a méh­szá­juk nem sérül. Ezért náluk nem áll fönn a méh­nyak­rák egyik koc­ká­zati tényezője, a méh­száj idült repe­dése, így a méh­nyak­rák esé­lye jelentő­sen csökken.
• A hábo­rí­tat­lan szü­lés után a ma már nép­be­teg­ség­nek szá­mító szü­lés utáni depresszió nagyon rit­kán for­dul elő.

Az elmúlt 21 év ott­hon­szü­lés­sel kap­cso­la­tos tapasz­ta­la­ta­i­ból emel­nék ki néhányat.

• A gyer­mek­szü­lési kedv maga­sabb az átlag­nál, leg­több­jük­nek három, de nem rit­kán ennél több gyer­me­kük született.
• A csa­lá­dok­kal tart­juk a kap­cso­la­tot és tud­juk, hogy habár az ott­hon­szü­lés előtt az átlag­nak meg­fe­lelő szám­ban végez­tet­tek ezek a nők is művi abor­tuszt, az ott­hon­szü­lé­sü­ket követően a művi abor­tu­szok száma elenyésző.
• A szü­lé­sükre velünk készülő nők zöme éveken át szop­tat – a hosszú szop­ta­tás elő­nyei közé tar­to­zik a mell­rák esé­lyé­nek csök­ke­nése, a gyer­me­kek egész­sé­ge­sebb volta, az aller­giás meg­be­te­ge­dé­sek csök­ke­nése és még sorolhatnánk.

A kb. 3500 szü­lés kap­csán egyet­len édes­anyát sem veszí­tet­tünk el. Három kis­baba szen­ve­dett szü­lése körül súlyo­sabb oxi­gén­hi­á­nyos káro­so­dást, akik közül az egyik 14, a másik 7 hóna­pos korá­ban életét vesz­tette, a har­ma­dik 7 hóna­pos és biz­ta­tóan fejlő­dik. Egy kis­ba­bát pedig szü­lés köz­ben elve­szí­tet­tünk. A töb­biek szü­lés körüli káro­so­dást nem szenvedtek.

Az inté­ze­ten kívüli szü­lés éppen úgy része kel­lene, hogy legyen az alap­el­lá­tás­nak, mint az inté­ze­ten belüli szü­lés. Az inté­ze­ten kívüli szü­lés nagyon költ­ség­ha­té­kony alap­el­lá­tás, hiszen a szak­mai tudá­son túl a ráfor­dí­tás az idő, a jelen­lét, a sze­mé­lyes oda­fi­gye­lés. Ez az olcsó, sok szem­pont­ból elő­nyös alap­el­lá­tás úgy haté­kony, ha mel­lette – és nem fölötte – ott a gör­dü­lé­ke­nyen együttmű­ködő, egy­más kom­pe­ten­ci­á­ját elis­merő és érté­kelő sza­kel­lá­tás. Hiszen min­den­ki­nek egy a célja, aki a szü­lés körüli ellá­tás­ban részt vesz, illetve azt igénybe veszi: mind azok­nak, akik a szü­lés körüli segí­tést válasz­tot­ták hiva­tá­suk­nak, mind a magyar állam­nak, mind pedig a gyer­me­kü­ket várók­nak azo­nos a cél­juk: nem a szü­lés­nek, mint szük­sé­ges rossz­nak a túl­élése, hanem a gyer­me­kü­ket váró csa­lá­dok és a gyer­me­kek testi-lelki egész­sé­gé­nek megőr­zése. Emel­lett azt is el kell ismerni, hogy a két, egy­más mel­lett létező szakma, a szülészet-nőgyógyászat és a bába­ság, más és más mun­ka­mód­szer­rel dol­go­zik, ezért a szak­mai aján­lá­so­kat, szak­mai fel­ügye­le­tet és ebből kifo­lyó­lag, pél­dául ren­de­le­t­al­ko­tás­kor, a minisz­té­ri­umi szak­ta­nács­adást is külön szak­mai tes­tü­let­nek, azaz, ese­tünk­ben külön bába szak­mai kol­lé­gi­um­nak kell ellátni.

A bába­ság nem a hie­rar­chi­ára épül. Az embe­rek egyen­ran­gú­sá­gá­ból indul ki, sza­bad válasz­tás­ból, az átlát­ha­tó­ság­ból, a tények­ből. A szü­lés kitün­te­tett jelen, amely magá­val hozza a múl­tat és elő­re­ve­títi a jövőt. Ezért rend­kí­vül érté­kes idő­szak, életre szóló elő­nyök, rossz eset­ben viszont életre szóló hát­rá­nyok szár­maz­hat­nak belőle.

Mind az Egész­ség­ügyi Világ­szer­ve­zet aján­lá­sai, mind a 2005-ös EU direk­tíva arra uta­sítja Magyar­or­szá­got, hogy az élet­tani szü­lés­nél a bábá­kat hagyja önál­lóan tevé­keny­kedni. A most érvénybe lépett ren­de­let ennek az első két lépé­sét, hogy inté­ze­ten kívül önál­lóan kísér­het­nek a bábák szü­lést, vala­mint hogy önálló szakma­kó­dot kapott a bába­ság, magába fog­lalja, viszont nem való­sítja meg mara­dék­ta­la­nul az utasítást.

• Nem jött létre az ún. elsőd­le­ges ellá­tás lehető­sége, amelybe a váran­dós­gon­do­zás is bele­tar­to­zik. Az elsőd­le­ges ellátó kom­pe­ten­ci­á­jába tar­to­zik ugyanis a váran­dós­ság, szü­lés és gyer­mek­ágy egésze.
• Nem jött létre saját, inté­ze­ten kívüli szü­lés­ben is jár­tas bábák­ból álló bába szak­mai kol­lé­gium, amely saját sza­bály­rend­szert és saját fel­ügye­let biz­to­sí­tana – e nél­kül, a kór­házi sza­bá­lyok inté­ze­ten kívülre való áthe­lye­zé­sé­vel maxi­mum a „kór­házi szü­lés ott­hon” való­sul­hat meg, ami veszélyes.
• Az inté­ze­ten kívüli szü­lés elis­me­ré­sé­vel egy­szerre meg­tör­tén­he­tett volna a gon­dos­ko­dás bábai modell­jé­nek beve­ze­tése is inté­ze­ten belül és kívül, amely életre hívta volna az egész orszá­got átfogó szü­lé­szeti refor­mot, amit mi a ren­de­let elő­ké­szí­té­sé­nek hosszú évei alatt mind­vé­gig szorgalmaztunk.
• A most életbe lépett ren­de­le­ten lát­szik, hogy a ren­de­let meg­al­ko­tói két­ségbe von­ják a nem­zet­közi kuta­tási ered­mé­nye­ket, misze­rint a ter­ve­zett, inté­ze­ten kívüli szü­lés, ame­lyet tapasz­talt szak­se­gít­ség kísér, leg­alább annyira biz­ton­sá­gos, mint az inté­zeti szü­lés. Ezért meg akar­ják védeni az újszü­löt­te­ket a saját any­juk­tól és a köz­remű­ködő szak­se­gít­ség­től. Ennek érde­ké­ben kont­roll alatt tart­ják és vég­le­te­sen leszű­kí­tik az inté­ze­ten kívüli szü­lés­ben részt venni tudó váran­dó­sok körét és a fel­té­te­le­ket tel­je­sí­teni tudó bábákat.
• Ezzel együtt a ren­de­let által elvész az a nem­zet­kö­zi­leg bizo­nyí­tott előny, hogy az inté­ze­ten kívüli szü­lés sok­kal olcsóbb, mint az inté­zeti ellá­tás. A ren­de­let arány­ta­la­nul nagy ter­he­ket ró az ezt választó csa­lá­dokra és a bábákra. Az inté­ze­ten kívüli szü­lés nem a min­denki szá­mára elér­hető alap­el­lá­tás részévé, hanem – a ren­de­let követ­kez­té­ben – a gaz­da­gok kivált­sá­gává lesz, ami eddig nem így volt.
• A ren­de­let olyan, szak­ma­i­lag nem indo­kolt fel­té­te­le­ket is támaszt, ami­nek követ­kez­té­ben jelen pil­la­nat­ban az eddig jól működő bábák még az enge­dély kéré­sé­nek benyúj­tá­sáig sem tud­tak eljutni. Töb­bek között ezért szor­gal­maz­zuk, hogy legyen refe­ren­cia inté­zet, akik­kel mi, bábák, szerző­dést köthetünk.

A szülők és bábá­ink nevé­ben kom­pe­ten­ci­ánk elis­me­ré­sét, mel­lé­ren­delt­sé­get és sza­bad­sá­got kérünk szépen!

Dr. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, bába