A szü­lés valódi ter­mé­szete cím­mel nyílt kiál­lí­tás ma, decem­ber 20.-án a Kép­vi­selői Iro­da­ház aulá­já­ban, Magyar­or­szá­gon és kül­föl­dön intéz­mé­nyen kívül szült édes­anyák fény­ké­pe­iből. »»»

Az album meg­nyi­tá­sá­hoz kat­tint­son a képre:

Fotók: Wéber-Pápai Dóra »»»

Tisz­te­let­tel meg­hív­juk Önt és munkatársait

A szü­lé­szet újjá­szü­le­tése,
avagy az anya– és baba­ba­rát szü­lé­szeti ellá­tás lehetőségei

című kon­fe­ren­ci­ára

Idő­pont: 2010. decem­ber 2. csü­tör­tök 10.00 »»»

Ékes Ilona, fele­ség, ötgyer­me­kes édes­anya, par­la­menti kép­vi­selőasszony vette védő­szár­nyai alá kezdeményezésünket.

“Így az uno­ka­vá­rás küszö­bén vissza­em­lé­kezve a gyer­mek­vá­rásra, szü­lésre, szop­ta­tásra, fel­ele­ve­ned­nek előt­tem a fáradt­sá­got, fáj­dal­ma­kat, prob­lé­má­kat, nehéz­sé­ge­ket elho­má­lyo­sító bol­dog­ság és öröm érzé­sé­nek idő­sza­kai. »»»

Az aláb­bi­ak­ban közzé tesszük azo­kat a gon­do­la­to­kat, ami­ket a petí­ció alá­írá­sa­kor meg­osz­tot­ta­tok velünk és min­den­ki­nek tud­tára sze­ret­té­tek volna hozni. Köszön­jük és hálá­sak vagyunk, hogy meg­oszt­já­tok velünk élete­tek leg­in­ti­mebb pil­la­na­tait, gon­do­la­ta­i­to­kat, öröme­i­te­ket és faj­dal­ma­i­to­kat, erő­sít­vén ezzel min­ket, hogy foly­tatni kell és menni, nem nézni se jobbra, se balra, csak a kis­ba­bák­nak, édes­anyák­nak jobb legyen.

Köszön­jük, mert erő­sí­ti­tek ezzel a töb­bi­e­ket is, akik meg­érez­he­tik, hogy nin­cse­nek egye­dül, meg­tud­hat­ják, hogy fáj­dal­maik jogo­sak és hogy szük­ség van ezekről szót ejteni, segít­sé­get kérni, nincs ebben semmi szé­gyelni vagy rej­te­getni való.

Köszön­jük, hogy erő­sí­ti­tek ezzel azo­kat is, akik­nek sike­rült gyö­nyörű szül(et)ésekben része­sülni, hogy ők érez­hes­sék, menyire külön­le­ges az, ami nekik meg­ada­tott, észre­ve­he­tik így, hogy mások­nak mire van szük­sé­gük, és erőt kap­has­sa­nak, hogy támo­gas­sák azo­kat, akik­nek más­képp sikerült.

* Az élet kez­dete szent­ség, amit tisz­te­let­ben kéne tar­tani a maga inti­mi­tá­sá­val, mely tulaj­don­kép­pen az ese­tek nagy több­sé­gé­ben ter­mé­sze­tes folya­mat. Jó volna, ha ezt az egy­szerű gon­do­la­tot nem felej­te­nénk el. (Judit O. Lisane, Nyúl)

* Min­den anyá­nak és leendő édes­anyá­nak segí­te­ni­kell , hogy ember­sé­ges szü­lés­ben és vajú­dás­ban legyen része. Ne legyen többé kiszol­gál­tatva az orvo­sok­nak és a szü­lésznők­nek. (egy édes­anya)

* A keszt­he­lyi kór­ház­ban szül­tem meg gyer­me­ke­i­met. Egy­részről nagy öröm volt, más­részről viszont bor­zasztó. Az osz­tály össze­vo­ná­sok miatt együtt van a szü­lé­szet és a nőgyó­gyá­szat. Bele­gon­dolni sem merek, hogy mit érez­tek azok a nők akik valami miatt rákény­szerűl­tek az abor­tuszra: lehet ez méhen kívüli ter­hes­ség, vagy akármi más, és a mel­let­tük lévő “kór­te­remből” cse­csemő “sírása” hal­lat­szik át. Nekem sem volt egy­szerű a sze­mükbe nézni, mikor én olyan bol­dog vol­tam. Ez így men­tá­li­san nem egész­sé­ges. (Bala­ton­gyö­rök)

* Szül­jünk ter­mé­sze­te­sen! (Mészá­ros Vik­tó­ria, Győr)

* Úgy gon­do­lom, ez az alá­írás gyűj­tés min­den ember célja. Min­denki életé­ben egy­szer, vagy több­ször ez a kér­dés fel­me­rül. De a lényeg, hogyan… A baba– szülő kap­cso­lat a meg­szü­le­téstől, az anya­te­jes táp­lá­lá­son keresz­tül, az iskola válasz­tá­son át sok min­den­ről szól. De ezek a dol­gok véle­mé­nyem sze­rint min­den gyer­mek ese­té­ben egy­szeri és pótol­ha­tat­lan élmé­nyek soro­zata, amit nem mind­egy hogyan él a pici, illetve mi meg. Ezért sze­rin­tem, min­denki ennyit leg­alább tegyen meg a kap­cso­la­tért. (Sáf­rányné Lózsy Adri­enn, Szé­kes­fe­hér­vár)

* Tisz­telt Országgyűlés! Örömmel tölt el, hogy egy ilyen kez­de­mé­nye­zés végre elin­dult Magyar­or­szá­gon. Remé­lem, az egész­ség­ügy is part­ner lesz ebben az ügyben, és egyre több helyen sike­rül meg­va­ló­sí­tani az elkép­ze­lést. Azt kívá­nom, hogy legye­nek kitar­tóak, mert elég sok aka­dály­ban fog­nak ütközni. Van néhány tapasz­ta­la­tom. De azt is kívá­nom, hogy a kez­de­mé­nye­zés siker­rel jár­jon! Tisz­te­let­tel: Nádud­vari Dorottya, 2 gyer­me­kes édes­anya, Kisnémedi

* Saját 9 gyer­me­kem szü­le­té­se­kor min­dig cso­dára vár­tam, ami az élményt is illeti. Ehe­lyett meg­aláz­ta­tás­ban, lené­zés­ben, nem­törő­döm­ség­ben, sőt jog­ta­lan­sá­gok­ban volt részem. Saj­nos a leg­ki­sebb gyer­me­kem szü­le­té­sére, aki most lesz 6 hóna­pos, majd­nem én is rámen­tem, az orvos önzése, és szak­ér­tel­mé­nek hiá­nya miatt. Sze­ret­ném, ha lányaim és menyeim, sőt az összes anya szá­mára tény­leg pozi­tív élmény lehetne gyer­me­ké­nek meg­szü­le­tése, ember­sé­ges, segítő­kész szak­sze­mély­zet segít­sé­gé­vel! (Vár­da­iné Kiss Krisz­tina, Sza­lánta)

* 2004-ben Svéd­or­szág­ban szül­tem. Itt min­den kór­ház baba és anya­ba­rát. Nin­csen különb­ség szülőnők között. Min­den­ki­nek ugyan­olyan ellá­tás jár. Nincs hála­pénz, foga­dott orvos, rutin­ból burok­re­pesz­tés és oxi­to­ci­na­dás. Ellen­ben van egy­ágyas szülő­szoba és utána egy­ágyas gyer­mek­ágyas­szoba min­den­ki­nek. A szü­lé­se­ket bábák veze­tik le és orvos csak akkor jön, ha baj van. Üdvöz­löm a kez­de­mé­nye­zést, hogy átala­kít­sák a magyar szü­lé­szeti ellá­tási rend­szert. Az elmúlt évek­ben már sok-sok jó vál­to­zás tör­tént. (Lepi­zsán Kata­lin, Göte­borg)

* Két­szer szült anya­ként és addik­to­ló­giai kon­zul­táns­ként azért támo­ga­tom és tar­tom szük­sé­ges­nek a petí­ci­ó­hoz való csat­la­ko­zást, mert a szü­lés­él­mény maga után vonzza a további gyer­mek­vál­la­lá­sok szá­mát, a ked­vet és a cso­dá­ban való része­sü­lés lehető­sé­gét. A gyer­mek részéről az egész jövője meg­ha­tá­ro­zott­sá­gát. Tudom, mert tapasz­ta­lom a szak­mám során, milyen pusz­tí­tá­so­kat végez egy nem vagy rosszul, kataszt­ro­fá­li­san meg­élt szülés-születésélmény, egy nem azon­nal meg­ka­pott és mellre tett cse­csemő. (Bagi Éva Esz­ter, Duna­keszi)

* Eze­kért a célo­kért mun­kál­ko­dom 7–8 éve, esz­kö­zöm a jóga. Kis­mama jógán gyer­mek­ál­dásra várók jógája, baba – mama jóga. Fő célom , hogy az asszo­nyok újra ráta­lál­ja­nak az ősi női böl­cses­ségre maguk­ban, hogy tud­ja­nak bízni maguk­ban. el tud­ják hinni, hogy az anya tud szülni, a baba tud meg­szü­letni. Eze­kért a célo­kért mun­kál­ko­dom az Össz­hang egye­sü­let elnö­ke­ként is mások­kal együtt. (Feith Ilona, Eger)

* Támo­ga­tom a kez­de­mé­nye­zést és egyet­ér­tek a kitű­zött célok­kal. (Stokin­ger Mária, Szom­bat­hely)

* Nagyon örülök a kez­de­mé­nye­zés­nek. (Maróti Rózsa, For­rás­kút)

* Ked­ves Országgyűlés. Néha a fon­tos dol­gok­kal is érde­mes fog­lal­kozni! (Far­nadi Péter, Buda­pest)

* sza­bad szü­lés, sza­bad világ! (Wal­ger Esz­ter, Őriszent­pé­ter)

* Maxi­má­li­san egyet­ér­tek a kezdeményezéssel. Régóta ren­dezni kel­lene ezt a prob­lé­mát. (Pál Tamásné, Buda­pest)

* Az első gyer­me­kem szü­le­té­sé­nél saj­nos nekem is vol­tak nega­tív tapasz­ta­la­taim a petí­ci­ó­ban emlí­tett témák­ban – nagyon bízom benne, hogy a kis­test­vér­nél már más­képp lesz! Nem csak az orszá­gunk lélek­szá­má­nak ala­ku­lá­sára, hanem a csa­lá­dok és az új gene­rá­ció élet­minő­sé­gére is pozi­tív hatás­sal lehet a Jó Kedzet! Mind­annyi­unk érdeke, hogy vál­toz­tas­sunk! (Korok­nai Ildikó, Baja)

* Ez nagyon jó dolog! (Gaál Imréné, Kazinc­bar­cika)

* Remé­lem a kez­de­mé­nye­zés gyü­möl­csét én is igénybe vehe­tem leg­alább egyszer! Sok sikert (Veres Ágnes Dóra, Budapest)

* Sze­ren­csére azért Magyar­or­szá­gon is van­nak jól működő baba­mama barát szü­lé­sze­tek. A prob­lé­mák ezek­nél is az egész­ség­ügyi rend­szer egé­szé­nek prob­lé­má­i­ból adód­nak. (Dezse Bog­lárka, Budapest)

* Sze­ret­ném ha való­ban baba-mama kór­há­zak jön­né­nek létre. Én egy “ilyen­ben” szül­tem és nem fedte le a gya­kor­lat a nevet. (Tán­czos Melinda, Nagy­a­tád)

* Támo­ga­tok min­dent ami a mamá­kért és a babá­kért van! (Németh Enikő, Törökbálint)

* Igenis fon­tos­nak tar­ta­nám, hogy a mamák és babák meg­fe­lelő kör­nye­zet­ben ‚mél­tó­ság tel­je­sen szülhessenek-születhessenek meg és az azt követő kór­házi napo­kat is így tölt­hes­sék el,és egy életre szóló jó és kel­le­mes élménnyel mehes­se­nek haza mind a kór­házi ellá­tást és szü­lést illetően! (Zabor­ecz Parai Zsu­zsa, Buda­pest)

* A szü­lés cso­dá­ját min­den­ki­nek joga van átélni! (Boga Mónika, Tor­das)

Továbbra is kér­jük, bíz­tas­sa­tok min­den­kit, hogy csat­la­koz­zon fel­hí­vá­sunk­hoz, és öröm­mel fogad­juk, ha meg­oszt­já­tok velünk öröme­i­te­ket, fáj­dal­ma­i­to­kat. Ha pedig segít­ség kell, talá­lunk megoldást.