Saj­tó­köz­le­mény, 2010. decem­ber 3. — „Öt gyer­me­ket hoz­hat­tam a világra. Egyik­nél sem volt komp­li­ká­ció, várat­lan ese­mény. A kór­házi rend, és fegye­lem azt kívánta meg, hogy szü­le­tés után a babát leszív­ják, mér­jék, mos­das­sák, öltöz­tes­sék, egy rövid időre meg­mu­tas­sák és elvi­gyék. Ez az, ami most már egy életre olyan hiányt okoz az életem­ben, életünk­ben, amit nem lehet pótolni. Egy­szer sem kap­hat­tam meg és ölel­het­tem meg egyi­kü­ket sem, pedig nagyon vágy­tam rá.” – mondta el előa­dá­sá­ban Ékes Ilona országgyű­lési kép­vi­selő, a Sem­mel­weis Moz­ga­lom által szer­ve­zett “A szü­lé­szet újjá­szü­le­tése” című konferencián.

A kon­fe­ren­cián részt­vevő több mint 200 szak­em­ber és érdeklődő, a meg­hí­vott szak­po­li­ti­ku­sok és neves szak­em­be­rek az anya– és baba­ba­rát szü­lé­szeti ellá­tás magyar­or­szági meg­te­rem­té­sé­nek lehető­sé­geit jár­ták körbe. Mikola Ist­ván, az Országgyű­lés egész­ség­ügyi bizott­sá­gá­nak elnöke elmondta, Magyar­or­szág leg­na­gyobb prob­lé­má­ját a nép­egész­ség­ügyi és demo­grá­fiai tren­dek ked­vezőt­len ala­ku­lása jelenti. Min­den olyan kez­de­mé­nye­zés támo­ga­tandó, mely a gyer­mek­vál­la­lási ked­vet növel­heti. Dr. Szócska Mik­lós, az egész­ség­ügyért felelős állam­tit­kár is kiemelte, hogy az egész­ség­po­li­tika kiemelt célja, hogy a ter­ve­zett gyer­me­kek meg­szü­les­se­nek, és mivel a gyer­mek­vál­la­lási ked­vet befo­lyá­solja a szü­lés élmé­nye, az anya­ság meg­élése, ezért a szü­lé­szeti ellá­tá­so­kat is fej­lesz­teni kell.

Az egész­sé­ges tár­sa­da­lom a meg­fe­lelő szü­lé­szeti ellá­tás­sal kezdődik

Az egész­sé­ges tár­sa­da­lom kiala­ku­lása nagy­mér­ték­ben függ attól, hogy milyen a szülés-születés körüli ellá­tás. – hívta fel a figyel­met Prof. Les­ley Page, angol bábapro­fesszor előa­dá­sá­ban. A szü­le­tés körüli idő­szak ese­mé­nyei rövid és hosszú távon egy­aránt befo­lyá­sol­ják az anya és az újszü­lött egész­sé­gét, stressztűrő képes­sé­gét, szo­ron­gás­szint­jét, meg­ha­tá­ro­zóak a köz­tük kiala­kuló kap­cso­lat, kötő­dés, az anyai gon­dos­ko­dás szem­pont­já­ból. Ezért a tár­sa­da­lom egé­sze szá­mára fon­tos kér­dés a szü­lé­szeti ellá­tás minő­sége. Véle­mé­nye sze­rint a leg­fon­to­sabb fel­adat a bába­ság szak­mai alap­ja­i­nak meg­te­rem­tése, a szak­mai szten­der­dek kidol­go­zása is. Az Euró­pai Uni­ó­ban már meg­van­nak a bábai tevé­ke­nyég kidol­go­zott sza­bá­lyai, a bábák kép­zé­séről és tevé­keny­sé­géről, melyek rész­le­te­zik a váran­dós és a szülő, majd gyer­mek­ágyas nő ellá­tá­sát, a vész­hely­zet­ben alkal­ma­zandó eljá­rá­so­kat és a kór­házba való beuta­lás folya­ma­tát is.

A bábai modell első­sor­ban szem­lé­le­té­ben külön­bö­zik a kór­házi, medi­ka­li­zált modelltől. „A tisztelet-hiány az anya szer­ve­ze­tét cso­ma­go­ló­anyaggá silá­nyítja, amiből szü­le­tés­kor kicso­ma­gol­ják a gyer­me­ket.” – fogal­ma­zott Ékes Ilona. A bábai szü­lé­szeti ellá­tás alapja ellen­ben a tisz­te­let, a sze­mé­lyes kap­cso­lat, a sze­mélyre sza­bott gon­do­ko­dás. Az anyát és a babát elvá­laszt­ha­tat­lan egy­ség­ként kezeli, érde­ke­i­ket nem állítja szembe.

A bába a váran­dós­ság kez­de­tétől kap­cso­lat­ban van a váran­dós nővel, meg­is­meri, ad időt a beszél­ge­tésre, kiala­kul egy bizal­mon ala­puló kap­cso­lat. A szü­lésre a váran­dós nő igé­nyei sze­rint készül, elfo­gadja a nő, a csa­lád dön­té­seit, ter­mé­sze­te­sen az infor­mált dön­tés­hez megad min­den szük­sé­ges tájé­koz­ta­tást. A szü­lés alatt segít, elfo­gad, tart, támaszt ad a vajúdó igé­nyei sze­rint, és segít a szü­lés után is, a gyer­mek­ágyas idő­szak végéig.

Bábai gon­dos­ko­dás a gyakorlatban

Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász a bábai modell kór­házi meg­va­ló­sít­ha­tó­sága kap­csán elmondta, hogy ő maga már évek óta esze­rint dol­go­zik. A bábai modell­ben van idő beszél­ge­tésre, a szülő nő tájé­koz­ta­tá­sára, part­neri viszony ala­kul­hat ki, mely­nek eredője a biza­lom. A szü­lés­kí­sé­rés keve­sebb beavat­ko­zást jelent, mint a szü­lés­ve­ze­tés, ám sok­kal több időt és kifi­no­mul­tabb kom­mu­ni­ká­ciót igényel.

Dr. Bálint Balázs sze­rint pár­be­szé­det kell kez­deni, közös nevezőre kell jutni min­den­ki­nek, aki a szü­lés körül tevé­keny­ke­dik, ennek egyik első lépése ez a kon­fe­ren­cia. Isme­ret­ter­jesz­tésre is nagy szük­ség van, szak­mán belül és kívül egy­aránt, és az okta­tás terü­le­tén pedig hatal­mas elő­re­lé­pésre van szük­ség, mert a ter­mé­sze­tes szem­lé­le­tet sehol nem tanít­ják, sem az orvo­sok­nak, sem a szülésznőnknek.

Nováky Rita szü­lésznő, az Orszá­gos Bába­szö­vet­ség elnöke kiemelte, hogy szem­lé­let­vál­tásra van szük­ség, az anyára és a babára mint egy­ségre kell tekin­teni, sze­mélyre szóló gon­do­ko­dást kell nyúj­tani, ter­mé­sze­te­sen fel­hasz­nálva ehhez a meg­lévő szak­mai tudást, tapasz­ta­la­tot. A szü­lésznői tár­sa­dal­mat fel kell készí­teni a bábai gon­dos­ko­dás önál­ló­sá­gára, a szü­lésznők­nek el kell hin­niük, hogy tud­nak önál­lóan dolgozni.

Tech­ni­kai fel­té­te­lek meg­te­rem­té­sére is szük­ség van, jelen­leg a szü­lésznők pél­dául nem tud­nak bekap­cso­lódni a váran­dós­gon­do­zásba ill. az anya-baba páros és szü­lés utáni gon­do­zá­sába. Nincs saját szakma kód­juk, anél­kül azon­ban nem indít­hat­nak önálló bába­ren­de­lést. Ren­dezni kell tehát a kom­pe­ten­ci­á­kat, a bábák pedig a kór­ház­zal szerző­dést köt­het­né­nek, ahova bemen­nek szülni, majd utána, haza­menve, a szülő nő ott­ho­ná­ban gon­dos­kod­ná­nak róla a gyer­mek­ágyas idő­szak végéig, ahol átad­nák a védőnőnek.

„Van egy álmom – mondta Nováky Rita -, hogy Magyar­or­szá­gon min­denki ott szü­let­hes­sen, ahol az édes­anyja és az édes­apja biz­ton­ság­ban tudja magu­kat, hogy egy percre se válasszák el az édes­any­já­tól. Hogy min­den baba úgy szü­let­hes­sen, hogy az lehes­sen ott a szü­le­té­sé­nél, akit a csa­lád meg­hí­vott, az a bába tartsa vele a kap­cso­la­tot a szü­le­tése előtt, az a bába segítse őt a világra, akit az édes­anyja erre megkért.”

Mit sze­ret­né­nek a családok?

A hazánk­ban idén elin­dult Sem­mel­weis Moz­ga­lom célja az anya– és baba­ba­rát szü­lé­szeti ellá­tás meg­ho­no­sí­tása és folya­ma­tos fej­lesz­tése, együttmű­ködve szak­mai és civil szer­ve­ze­tek­kel, vala­mint a családokkal.

Cso­móné Lind­ma­yer Kata­lin, a moz­ga­lom elnöke elmondta, hogy a csa­lá­dok igé­nyét sze­ret­nék köz­ve­tí­teni, meg­mu­tatni, mit sze­ret­né­nek az anyák. „Sze­ret­né­nek sze­mélyre sza­bott gon­dos­ko­dást, hogy ne vesszünk el az ellá­tás háló­já­ban, sze­ret­nénk, hogy egész­sé­ges­ként kezel­je­nek. Sze­ret­nénk, ha a szü­lés ter­mé­sze­tes folya­mat lehetne, ha anya– és baba­ba­rát szü­lé­sze­tek len­né­nek, a szop­ta­tás lenne a bio­ló­giai norma, és a bábai tudás és gya­kor­lat állna mellettünk.”

Cél­juk, hogy össze­fogva a szak­mai és civil szer­ve­ze­te­ket, akik egyet­ér­te­nek velük, együtt dol­goz­za­nak a meg­ol­dá­son, a bábai modell elter­jesz­té­sén Magya­ro­szá­gon. Alá­írás­gyűj­tést is szer­vez­tek ennek érde­ké­ben, melyet mára már több mint 30 civil és szak­mai szer­ve­zet támo­gat, és több ezer alá­írás gyűlt össze. Eze­ket az alá­írá­so­kat sze­ret­nék majd a tör­vény­ho­zók­nak átnyúj­tani, és kérni a segít­sé­gü­ket a benne fog­lal­tak megvalósításához.

„Egy kis­baba világ­ra­jö­ve­tele az egész közös­ség ügye, ünnepi alka­lom — min­den­ki­nek van sze­repe abban, hogy sike­res legyen. Az anya-, baba– és csa­lád­ba­rát kör­nye­zet azt jelenti, hogy min­den­hol támo­gató embe­rek van­nak.” –zárta a kon­fe­ren­ciát Cso­móné Lind­ma­yer Katalin.

További infor­má­ció a Sem­mel­weis Moz­ga­lom­ról és az alá­írás­gyűj­tésről: www.semmelweismozgalom.info.