A bába és szü­lésznői szakma aktu­á­lis kihí­vá­sait vitat­ták meg a részt­vevők saj­tó­nyil­vá­nos kép­vi­selői meg­hall­ga­tá­son május 10-én. A meg­hall­ga­tást Ékes Ilona kép­vi­selőasszony (FIDESZ) azért kez­de­mé­nyezte, hogy az érin­tet­tek elmond­has­sák véle­mé­nyü­ket a hazai szü­lé­szeti gya­kor­lat­tal, és az országgyű­lés által nem­ré­gi­ben elfo­ga­dott ott­hon szü­lést sza­bá­lyozó tör­vénnyel kapcsolatban.

Alá­ren­delt szülésznők

Az alap­fo­gal­mak tisz­tá­zá­sá­val kezdte a Magyar Egész­ség­ügyi Szak­dol­go­zói Kamara (MESZK) szü­lésznői tago­za­tá­nak vezetője, Tóth Anna. Mint elmondta, a szü­lést segítő szak­em­be­rek meg­ne­ve­zé­se­kor a köz­vé­le­mény keveri a szü­lésznő, bába és dúla fogal­ma­kat. Ma Magyar­or­szá­gon egyet­len felső­fokú vég­zett­sé­get lehet sze­rezni, annak meg­ne­ve­zése szü­lésznő. A szak­mán belül azon­ban a sza­ba­dabb eljá­rá­sokra nyi­tott, adott eset­ben ott­hon szü­lés segí­té­sét is vál­laló szü­lésznők szí­ve­sen meg­kü­lön­böz­te­tik magu­kat az egész­ség­ügyi hie­rar­chiát elfo­gadó, rend­sze­rint intéz­mé­nyek­ben dol­gozó tár­sa­ik­tól azzal, hogy bábá­nak neve­zik magu­kat. A dúlák lai­kus, ún. asszony­társi segítők, nem egész­ség­ügyi szakemberek.

„Bár kom­pe­ten­ciái és tapasz­ta­la­tai alap­ján a szü­lésznők képe­sek len­né­nek önál­lóan vezetni egy szü­lést, ezt ma az intéz­mé­nyek­ben dol­gozó szak­em­be­rek nem tehe­tik meg, ugyanis a kór­há­zak­ban csak orvos fel­ügye­lete mel­lett dol­goz­hat­nak”- mondta el Tóth Anna.

A hely­ze­tet az is nehe­zíti, hogy a kór­há­zak nagyon kevés szü­lésznőt alkal­maz­nak, és míg az ide­á­lis az lenne, ha egy szü­lésznő egy­szerre egy szü­lés­nél segéd­kezne, elő­for­dul, hogy hat-nyolc vajúdó anyá­val is fog­lal­koz­nia kell egyszerre.

Kül­földre viszik a tudást és az emberséget

Nováky Rita szü­lésznő, az Orszá­gos Bába­szö­vet­ség elnöke első­sor­ban a kép­zés hiá­nyos­sá­ga­ira hívta fel a figyel­met, ugyanis az az örven­de­tes vál­to­zás, hogy főis­ko­lai kép­zés kere­té­ben lehet szü­lésznői vég­zett­sé­get sze­rezni, együtt jár azzal, hogy kiszo­rul­tak az okta­tók közül azok a szü­lésznők, akik ugyan nem ren­del­kez­nek egye­temi vég­zett­ség­gel, de éppen a gya­kor­lat­ban hasz­nál­ható tapasz­ta­la­to­kat tud­nák átadni a hall­ga­tók­nak. A szak­mai tovább­kép­zés rend­szere is átala­kí­tásra szo­rulna, ugyanis ma az ala­csony jöve­delmű bábák szá­mára elvi­sel­he­tet­len ter­het jelen­te­nek a tovább­kép­zé­sek költségei.

A kór­há­zak­ban dol­gozó szü­lésznők ma a túl­ter­helt­ség miatt nem tud­ják biz­to­sí­tani a bábai modell egyik alap­vető fel­té­te­lét, a sze­mélyre szóló gon­dos­ko­dást. „Aggasztó, hogy a körül­mé­nyek miatt tehet­sé­ges szü­lésznők men­nek Hol­lan­di­ába és Ang­li­ába dol­gozni, és viszik kül­földre a tudást és az ember­sé­get”- mondta Nováky Rita.

Az Állam­pol­gári Jogok Országgyű­lési Biz­tosa hiva­ta­lá­nak osz­tály­ve­zetője, Dr. Borza Beáta elmondta, hogy ebben az évben az egész­ség­ügyi ellá­tás kerül a hiva­tal vizs­gá­ló­dá­sa­i­nak közép­pont­jába. Véle­mé­nye sze­rint hoz­zá­já­rul­hat a szü­lé­szet­ben dol­go­zók sze­mé­le­té­nek for­má­lá­sá­hoz, ha az érin­tet­tek szem­be­sül­nek azzal, hogy milyen jogok ille­tik meg a szülő nőt és a szü­le­tendő gyermeket.

A szü­lés ter­mé­sze­tes folyamat

Dr. Varga Kata­lin pszi­cho­ló­gus azt mutatta be előa­dá­sá­ban, hogy miért fon­tos gye­rek­nek és anyá­nak egy­aránt, hogy hábo­rí­tat­lan legyen egy szü­lés. Az anya szer­ve­ze­té­ben a ter­mé­sze­tes szü­lés folya­mán oxi­to­cin ter­melő­dik, amely csök­kenti a szo­ron­gást, a félel­met, és hoz­zá­já­rul ahhoz, hogy elin­dul­ja­nak az agy­ban az anyai gon­dos­ko­dást elő­se­gítő folyamatok.

Ha azon­ban a szü­lés ter­mé­sze­tes folya­ma­tát meg­za­varja valami, pél­dául csá­szár­met­szésre van szük­ség, vagy epi­du­rá­lis érzés­te­le­ní­tést alkal­maz­nak, akkor nem ter­melő­dik ele­gendő oxi­to­cin. Ezért az ilyen szü­lé­sek után nehe­zeb­ben ala­kul ki az anya és a gye­rek közötti kötő­dés, gya­ko­rib­bak a depressziós tüne­tek, az anya nem exta­ti­kus élmény­ként éli meg a szülést.

„Az oxi­to­cin ter­me­lést ser­ken­teni lehet medi­tá­ci­ó­val, jógá­val, masszázzsal, de a szeretni-szeretve lenni érzése is növeli, ezért fon­tos, hogy a szü­lés során a kis­mama végig érezze, hogy valaki mel­lette van, és támo­gatja őt”- tette hozzá dr. varga Katalin.

Az a cél, hogy minél töb­ben szül­je­nek jól

A meg­hall­ga­tásra dr. Geréb Ágnes is meg­hí­vást kapott Ékes Ilona kép­vi­selőasszony­tól, de a bíró­ság nem járult hozzá, hogy a jelen­leg házi őrizet­ben lévő szülész-nőgyógyász, bába részt vegyen az ese­mé­nyen. Az indok­lás a követ­kező volt: „dr. Geréb Ágnes sze­mé­lyi­sége, vala­mint az ellene folya­mat­ban lévő bün­tetőel­já­rás­ban betöl­tött sze­repe alap­ján tel­je­sen indo­ko­lat­lan, hogy az ügyben szak­mai előa­dást tart­son, továbbá az ellen­té­tes a kény­sze­rin­téz­ke­dés cél­já­val, jel­le­gé­vel, ezért a bíró­ság a házi őrizet fel­ol­dás iránti kérel­mét elutasítja.”

Éppen ezért dr. Geréb Ágnes a részt­vevők­nek írt egy leve­let, ame­lyet Gör­bicz Adria olva­sott fel. Ebben elmondta, hogy tapasz­ta­la­tai sze­rint bár az elmúlt két évti­zed­ben is tör­tén­tek elő­re­lé­pé­sek a szü­lé­szet terén, pél­dául már van­nak baba­ba­rát kór­há­zak, az apák és a dúlák is beme­het­nek a szülő­szo­bába, az átfogó reform elma­radt ezen a terü­le­ten. A gon­dos­ko­dás bábai modellje azon ala­pul, hogy a váran­dós­ság és a szü­lés az élet nor­má­lis folyamatai.

„A cél nem az, hogy minél töb­ben szül­je­nek intéz­mé­nyen kívül, hanem az, hogy minél töb­ben szül­je­nek jól, hábo­rí­tat­la­nul, minél keve­sebb beavat­ko­zás­sal”- áll a levél­ben. A cél meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz szük­ség lenne olyan intéz­mé­nyek, szü­le­tés­köz­pon­tok, szü­le­tés­há­zak lét­re­ho­zá­sára, ame­lyek­ben a nők a bábai modell­nek meg­fe­lelően hoz­hat­ják világra gyermeküket.

Petí­ció az AnyaBaba-barát szülészetekért

Várallyayné And­rejszki Kata­lin népmű­vész, hét­gyer­me­kes édes­anya meg­ható beszéde után a Sem­mel­weis Moz­ga­lom összegyűj­tött több ezer alá­írást nyúj­totta át Ékes Ilona kép­vi­selőasszony­nak a moz­ga­lom elnöke, Cso­móné Lind­ma­yer Kata­lin. A petí­ció alá­írói fel­ké­rik a Magyar Országgyű­lést, hogy segítse a magyar csa­lá­dok azon törek­vé­sét, hogy anyababa-barát szü­lé­szeti ellá­tás való­sul­has­son meg Magyar­or­szá­gon, és így több gyer­mek születhessen.

A kép­vi­selőasszony elmondta, az összegyűj­tött tapasz­ta­la­tok alap­ján állam­tit­ká­rok­kal, minisz­te­rek­kel és a minisz­ter­el­nök­kel is egyez­tetni fog annak érde­ké­ben, hogy Magyar­or­szá­gon a nők meg­fe­lelő körül­mé­nyek között hoz­has­sák világra gyer­me­ke­i­ket. Remé­nyei sze­rint ez is elő­se­gíti majd azt, hogy a jövő­ben több gyer­mek szü­les­sen hazánk­ban, mint jelenleg.

Kép­ga­lé­ri­á­ért kat­tint­son a képre:

Fotó: Fejes Zol­tán, szö­veg: Bródi Emília